KKEC_AV_NARR_150203_AK4.EAF
KKEC_AV_NARR_150203_AK4_31
continue
phonological words
grammatical words
Copy text
See annotation
ǹ bí ... ń máàmà là ... ìstwárnɛ̀ dò ɲáakàrànnà ì yèn
à bààbá ... lé kàá nɛ̀ɛ̀nɛ́ gbàsì ... à déɲɛ́nɛ́n túmà
à dènɲɛ́nèn ... à tɛ̀rɛ̀ kárú sàbà
à bààbà káá nɛ̀ɛ̀nɛ̌ gbàsǐ ... kàà gbén bóɲɛ̀ bûtɔ̀
dènɲɛ́nèn tòtà ... gbèngbéè tɔ̀ ... à dìtà ɲɔ́ lê hááá
à kàà kúdúkúdű ... à bèètá ... táà bùùtɔ̀
táà ꜜkáá kèɲɛ́ɛ̀ ɲànìn
kà ... à tɛ́ppɛ́rɛ̀ kɛ̀ ká ... kàà tà kàà nára̋ ... à gbɛ̀lɛ́ɲɛ̀ là
́à bààbá nâtà ... kà à dènɲɛ́nèn kàsì kúlè mɛ̀n bóɲɛ̀ là kàà bòrí ... kà dáà làkà kà trɛ̀n à là déɲɛ̀ bàtì ɲànìn
à káá tà ... kà tɛ̀rɛ̀n à kèɲɛ́ɛ̀ ... bàtí kóólí ... à gbɛ̀lɛ́ɲɛ̀ là
anu káá ... á màfɛ̀lɛ̀ ... à téé nɔ̀n fòntílà ꜜbùtùn ... à bátí jà
áwà, à tótá ɲɔ́ tùgún ... àn bí wò dàndànnà ... háa lɔ́ɔ́kún kélên
gínnànù kà ꜜbɔ̀ɔbɛ́ɛ̀ tà tùgùn
kà tàgáà lámàrà ... fámmɛ̀ bùùtɔ̀
àn ká tàɲín' àn ká tàɲìn', àn máà yèn ... àn táta̋ káŕamɔ́kɔ̀nù bátáá ... ànù káá ... sádákànù bɔ́ɔ́ ... àn màà dénɲɛ́nɛ̀ y', ànù kà bólómáfɛ́lɛ́ɲɛ̀ ꜜkɛ́ɛ́
ànù màà dèɲɛ́neǹ yèn ... àn máá fàgà díyá yén, fɛ̋nfɛ̀n
à láándén sőè tɔ̀
jínnànù kàà ꜜkììbóè lánàà mà ... kó à ní sààkà jígín gbɛ́ɛ̀ tà ... à náà wà ... à náà .. kìtí ... fámmɛ̀ kɛ̀ ꜜdáà là
à ká sààgàjígi̋ɲɛ̀ ... tà ... à lá wɔ̀rɛ́ɛ̀ bùùtɔ̀ ... à táátá á káà kìtì
wǒ kìtí â bòlǒ ... à kà dénɲɛ̋nɛ̀ yèn lààndèn ... fámmɛ̀ ꜜdáàlà
à lá bɔ̀ɔbɛ́ɛ̀ ... à kèń ɲânìnděn̋ ... àn báta̋á kèn dàndǎn ... à bá' kɛ́ndɛ́yá ... kɔ̀nɔ̋ à máà nɔ̀n ꜜfóntíla̋
jìnnáànù kà dénɲɛ́nèn kèɲɛ́ɛ̀ tǎ lè ... kà tɛ̀rɛ̀ dénɲɛ̋nèn kèɲɛ́ɛ̀, à máá kɛ́ndɛ́yá
à fóó mú kɛ̂rɛ̀bɛ́ɛ̀ llà
án dê lè kà dénɲɛ́nèn kèɲɛ́ɛ̀ dàndán ... lɔ̀ɔ̀kún kéléɲɛ̀ wò kɔ̀tɔ̀
à kàà tà, à nààtá ... à fɛ̀ bóǹ dáà là
à tótá ɲɔ̋ɔ̀ lè ... à kòlòyàtà wó lè tɔ̀ ... hááá ... à bààbà náà nɛ̀ɛ̀nɛ̀ ... háá kɛ̀tà súnkútúɲɛ̀ là
à bààbà náà nɛ̀ɛ̀nɛ́ fàgàtáá ... à lè tùgún tótá wó ltɔ̀ ... à jɔ́nbáyátá
à kà má lé bâàbànú sɔ̀tɔ̀n ... à nín ... mà.. má yààyɛ̀nù
à là déɲɛ̀ ꜜdóónú fàgàtà mɔ̀ɔ́ fîlà fóo fàgàtà
a tóóta̋à bòlò bùtúgùn ... mɔ̀gɔ̀ nàànì dénmúsú mɔ̂ɔ̀ fìlà ... à nín dénkáyé ... mɔ̀ɔ̀ fílà
ń mâàmà là ... kènkéléyáà ... à bɔ́ɔ́ndén.. à sábù bì ꜜwó lè là
Pause
Replay
Next
Previous
I will tell you a story about my grandmother /
her father beated her mother, whe she was little /
when she was little, whe she was three months old /
her father beat her mother and drove her out of the house /
the child was lying there on the bed, and she cried for a long time /
she was turning around in the bed and she fell into the fire /
the fire burnt her feet /
and it made her feet this way, it made it bend to the shin /
her father came and heard how the child was crying in the house, he ran there, and saw that the child had burnt itself /
he took her and saw that her foot was bent to her shin /
They looked at her, and it could not unbend any more, it had become stiff /
they had to treat her for one week /
and then the devils took the child /
and they hid her in a cave /
they were looking for her and looking for her, they didn't see her, they went to a marabout, they made sacirfices, but they didn't see the child, they did the divination /
they didn't find the child and they didn't find the place where she would be dead /
when he went to bed one night /
spirits brought him a dream, they told him to take a white ram, to go and to attach at the entrance to that cave /
he took one ram from his enclosure went and attached i there /
the moment he tied it, he saw the child lying in front of the door to the cave /
the burnt foot of his child, they had healed it, she was healed, but still the foot could not unbend /
When the devils took child, it was not healed /
it all was a wound /
and it was them who healed the wound on the child's foot, in one week /
he took her and went with her to the house /
she grew up there with her mother and father, and she became a young girl /
her father and her mother died, and she was there, she married a /
she gave birth to my fathers and my aunt /
some of her children died, two children died /
there remained two children with her, two girls and two boys /
this is how my grandmother became one-legged, this is the reason for it /
ǹ bí ... ń máàmà là ... ìstwárnɛ̀ dò ɲáakàrànnà ì yèn
à bààbá ... lé kàá nɛ̀ɛ̀nɛ́ gbàsì ... à déɲɛ́nɛ́n túmà
à dènɲɛ́nèn ... à tɛ̀rɛ̀ kárú sàbà
à bààbà káá nɛ̀ɛ̀nɛ̌ gbàsǐ ... kàà gbén bóɲɛ̀ bûtɔ̀
dènɲɛ́nèn tòtà ... gbèngbéè tɔ̀ ... à dìtà ɲɔ́ lê hááá
à kàà kúdúkúdű ... à bèètá ... táà bùùtɔ̀
táà ꜜkáá kèɲɛ́ɛ̀ ɲànìn
kà ... à tɛ́ppɛ́rɛ̀ kɛ̀ ká ... kàà tà kàà nára̋ ... à gbɛ̀lɛ́ɲɛ̀ là
́à bààbá nâtà ... kà à dènɲɛ́nèn kàsì kúlè mɛ̀n bóɲɛ̀ là kàà bòrí ... kà dáà làkà kà trɛ̀n à là déɲɛ̀ bàtì ɲànìn
à káá tà ... kà tɛ̀rɛ̀n à kèɲɛ́ɛ̀ ... bàtí kóólí ... à gbɛ̀lɛ́ɲɛ̀ là
anu káá ... á màfɛ̀lɛ̀ ... à téé nɔ̀n fòntílà ꜜbùtùn ... à bátí jà
áwà, à tótá ɲɔ́ tùgún ... àn bí wò dàndànnà ... háa lɔ́ɔ́kún kélên
gínnànù kà ꜜbɔ̀ɔbɛ́ɛ̀ tà tùgùn
kà tàgáà lámàrà ... fámmɛ̀ bùùtɔ̀
àn ká tàɲín' àn ká tàɲìn', àn máà yèn ... àn táta̋ káŕamɔ́kɔ̀nù bátáá ... ànù káá ... sádákànù bɔ́ɔ́ ... àn màà dénɲɛ́nɛ̀ y', ànù kà bólómáfɛ́lɛ́ɲɛ̀ ꜜkɛ́ɛ́
ànù màà dèɲɛ́neǹ yèn ... àn máá fàgà díyá yén, fɛ̋nfɛ̀n
à láándén sőè tɔ̀
jínnànù kàà ꜜkììbóè lánàà mà ... kó à ní sààkà jígín gbɛ́ɛ̀ tà ... à náà wà ... à náà .. kìtí ... fámmɛ̀ kɛ̀ ꜜdáà là
à ká sààgàjígi̋ɲɛ̀ ... tà ... à lá wɔ̀rɛ́ɛ̀ bùùtɔ̀ ... à táátá á káà kìtì
wǒ kìtí â bòlǒ ... à kà dénɲɛ̋nɛ̀ yèn lààndèn ... fámmɛ̀ ꜜdáàlà
à lá bɔ̀ɔbɛ́ɛ̀ ... à kèń ɲânìnděn̋ ... àn báta̋á kèn dàndǎn ... à bá' kɛ́ndɛ́yá ... kɔ̀nɔ̋ à máà nɔ̀n ꜜfóntíla̋
jìnnáànù kà dénɲɛ́nèn kèɲɛ́ɛ̀ tǎ lè ... kà tɛ̀rɛ̀ dénɲɛ̋nèn kèɲɛ́ɛ̀, à máá kɛ́ndɛ́yá
à fóó mú kɛ̂rɛ̀bɛ́ɛ̀ llà
án dê lè kà dénɲɛ́nèn kèɲɛ́ɛ̀ dàndán ... lɔ̀ɔ̀kún kéléɲɛ̀ wò kɔ̀tɔ̀
à kàà tà, à nààtá ... à fɛ̀ bóǹ dáà là
à tótá ɲɔ̋ɔ̀ lè ... à kòlòyàtà wó lè tɔ̀ ... hááá ... à bààbà náà nɛ̀ɛ̀nɛ̀ ... háá kɛ̀tà súnkútúɲɛ̀ là
à bààbà náà nɛ̀ɛ̀nɛ́ fàgàtáá ... à lè tùgún tótá wó ltɔ̀ ... à jɔ́nbáyátá
à kà má lé bâàbànú sɔ̀tɔ̀n ... à nín ... mà.. má yààyɛ̀nù
à là déɲɛ̀ ꜜdóónú fàgàtà mɔ̀ɔ́ fîlà fóo fàgàtà
a tóóta̋à bòlò bùtúgùn ... mɔ̀gɔ̀ nàànì dénmúsú mɔ̂ɔ̀ fìlà ... à nín dénkáyé ... mɔ̀ɔ̀ fílà
ń mâàmà là ... kènkéléyáà ... à bɔ́ɔ́ndén.. à sábù bì ꜜwó lè là
n bi n màama la ístwarnɛ̀ do ɲáakàranna i yèn
a bàaba lè ka a nɛ̀ɛnɛ gbàsi, a dènɲɛ́nen tùma
a dènɲɛ́nen, a tɛ̀rɛ káru sàba
a bàaba ka a nɛ̀ɛnɛ gbàsi, kà a gbén bóɲɛ̀ bùtɔ
dènɲɛ́nen tóta gbèngbéè tɔ̀, a dìta ɲɔ́ɔ lè háa
a ka a kúdukudu, a bèeta táà búutɔ̀
táà ka a kèɲɛ́ɛ̀ ɲànin
kà a tɛ́ppɛrɛ kɛ́ káa, kà a tà, ka a nára a gbɛ̀lɛ́ɲɛ̀ là
a bàaba nàta, kà a dènɲɛ́nen kàsi kúlè mɛ́n bóɲɛ̀ là, kà a bòri, kà dáà láka, kà tɛ̀rɛn a la déɲɛ̀ báti ɲànin
a ka a tà, a tɛ̀rɛn a kèɲɛ́ɛ̀ báti kòli a gbɛ̀lɛ́ɲɛ̀ là
anu ka a mafɛ́lɛ, a tée nɔ̀n fóntila bùtun, a báti jà
áwà, a tóta ɲɔ́ɔ tu gun, an bi wo dándanna háa lɔ́ɔkun kélen
jínnànu ka bɔ̀ɔbɛ́ɛ̀ tà tugun
kà tága a lamára fámmɛ̀ búutɔ̀
an ka a taɲíni, an ka a taɲíni, an máa a yén, an táta kàramɔ́kɔnu bàta, anu ka sádakànu bɔ́, an máa dènɲɛ́nen yén, an ka bólo mafɛ́lɛɲɛ̀ kɛ́
an dènɲɛ́nen yén an máa a fàga díya yén, fɛ̋nfɛ́n
a lánden sóè tɔ̀
jínnànu ka a kìibóè lanà a mà, kó a ni sàaka jìgin gbɛ́ tà, a ni a wà, a ni a kìti fámmɛ̀ kɛ dáà là
a ka sàagajígiɲɛ̀ tà, a la wɔ̀rɛ́ɛ̀ búutɔ̀, a táta, a ka a kìti
wo kìti a bólo, a ka dènɲɛ́nɛ̀ yén lánden fámmɛ̀ dáà là
a la bɔ̀ɔbɛ́ɛ̀ a kèn ɲàninden, anu báti a kèn dándan, a báti kɛ́ndɛya, kɔ̀nɔ a máa nɔ̀n fóntila
jínnànu ka dènɲɛ́nen kèɲɛ́ɛ̀ tà lè, kà tɛ̀rɛ dènɲɛ́nen kèɲɛ́ɛ̀, a máa kɛ́ndɛya
a fóo mu kɛ̀rɛbɛ́ɛ̀ lè là
an dè lè ka dènɲɛ́nen kèɲɛ́ɛ̀ dándan, lɔ́ɔkun kéleɲɛ̀ wo kɔ̀tɔ
a ka a tà, a nàta a fɛ̀ bón dáà là
a tóta ɲɔ́ɔ lè, a kòloyata wo lè tɔ̀ háa, a bàaba nin a nɛ̀ɛnɛ (bólo).. háa a kɛ́ta súnkutuɲɛ̀ là
a bàaba nin a nɛ̀ɛnɛ fàgata, a lè tugun tóta wo lè tɔ̀, a jɔ́nbayata,
a ka ma lè bàabanu sɔ̀tɔ, a nin ma yàayɛnu
a la déɲɛ̀ dóonu fàgata, mɔ̀ɔ fìla fóo fàgata
a tóta a bólo bùtúgun mɔ̀gɔ náani, dénmusu mɔ̀gɔ fìla a nin dénkayi mɔ̀gɔ fìla
n màama la kèn kélenya bɔ́nden.. a sábu bi wo lè là